Ugrás a tartalomhoz

Malino (Oriovac)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malino
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOriovac
Jogállásfalu
Irányítószám35257
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség410 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság104 m
Terület6,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 10′ 16″, k. h. 17° 43′ 26″45.171111°N 17.723889°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 16″, k. h. 17° 43′ 26″45.171111°N 17.723889°E
SablonWikidataSegítség

Malino falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 22, közúton 33 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 27 km-re délre, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik. Itt halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal is.

Története

[szerkesztés]

A település már a középkorban is létezett. 1469-ben, 1481-ben és 1493-ban is „Malino” néven említik. 1489-ben „Malyn” néven szerepel egy oklevélben.[2] A térséget 1536 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt állt. 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. 1698-ban nem szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között.[3] 1730-ban a vizitáció szerint 16 ház állt a faluban, mind katolikusok lakták. Fakápolnája Szent István vértanú tiszteletére volt szentelve, benne Szent István és Szent Lukács képével. Ezt a kápolnát 1734-ben is említik. 1746-ban 10 ház állt a településen. 1758-ban a falun kívül állt Szent Lukács kápolnája, körülötte temetővel. A szomszédos Kujnik katolikus lakói is ide temetkeztek. Az időközben megépített főút mellett egy Szent Rókus kápolnát is említenek. 1760-ban 15 házban, 31 családban 139 fő lakott a településen.[4]

Az első katonai felmérés térképén „Malina” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Malina” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Malina” néven 57 házzal, 295 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Likából katolikus horvát családok, a Bánság és a Kordun területéről pravoszláv szerbek települtek be.[4]

A településnek 1857-ben 300, 1910-ben 420 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 84%-a horvát, 11%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 72%-a horvát, 19%-a szerb, 6%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 485 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
300 295 314 384 367 420 462 595 646 639 667 681 664 653 576 485

Gazdaság

[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás. „MAGNUS“ d.o.o. és „OROTEX“ d.o.o. néven két üzem található itt. Ezenkívül 8 kisvállalkozás és 24 családi gazdaság van a településen.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu közepén álló római katolikus kápolnája a lužani plébánia filiája.
  • A temetőben állt Szent Péter Pál pravoszláv templomot 1991-ben lerombolták.

NK Mladost Malino labdarúgóklub.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]