Ugrás a tartalomhoz

Ujar

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ujar (Уяр)
Ujar címere
Ujar címere
Ujar zászlaja
Ujar zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKrasznojarszki határterület
Irányítószám663920
Körzethívószám39146
Népesség
Teljes népesség12 036 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Ujar (Oroszország)
Ujar
Ujar
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 49′, k. h. 94° 19′55.816667°N 94.316667°EKoordináták: é. sz. 55° 49′, k. h. 94° 19′55.816667°N 94.316667°E
Ujar (Krasznojarszki határterület)
Ujar
Ujar
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Ujar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ujar témájú médiaállományokat.

Ujar (oroszul: Уяр) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, az Ujari járás székhelye.

Népessége: 12 665 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Elhelyezkedése

[szerkesztés]

Krasznojarszktól 132 km-re keletre, a kis Ujarka folyó partján helyezkedik el. A transzszibériai vasútvonal Krasznojarszk–Tajset közötti szakaszának egyik állomása. A várostól néhány km-re vezet a „Szibéria” nevű R255-ös főút (oroszul: ).

Története

[szerkesztés]

1760 óta ismert település, akkor létesült ezen a helyen a szibériai postaút egyik állomása. A 19. század végén a falu közelében épült a vasútállomás, mellyel fokozatosan összenőtt. 1924-ben az akkor létrehozott járás székhelye, 1934-ben pedig ún. munkás település lett. 1944-ben kapott városi rangot.

Környékén agyagot, kaolint bányásznak. 1922-ben téglagyára épült, később tűzállóanyagokat is gyártottak, majd 1948-ban csillámfeldolgozó üzem kezdte meg a termelést.

21. század

[szerkesztés]

Gazdasági életének alapja a vasút, valamint az állomás mellett épült olajterminál. A 2006-ban elkészült létesítmény Oroszország egyik legnagyobb kapacitású olajterminálja, ahol a csővezetéken érkező olaj vasúti kocsikba átemelését végzik. 2010-ben kilátásba helyezték az olajterminál bezárását, ami több száz munkahely megszünésével járhatott volna.[2] Továbbra is fontos iparág a már hagyományos építőanyag-gyártás és az élelmiszeripar.

A város régi templomát 1874-ben emelték, illetve szentelték fel. Nevezetes műemlék az iker víztorony, mely eredetileg, 1912-ben a vasút céljára épült.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
  2. [1] (Polit.ru hírpotál, 2010-11-19, hozzáférés: 2019-03-07)
  3. Prmira.ru

Források

[szerkesztés]