Ugrás a tartalomhoz

Kuanjin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kuanjin szobra (középen) Tungkuan egy templomkörzeténél
A Hórjúdzsi Kannonja

Guanjin vagy Kuanjin (kínai: 觀音 / 观音, pinjin: guānyīn, W.-G.: Kuan-yin) az egyik legnépszerűbb bódhiszattva a buddhista kelet-ázsiai világban. Kelet-Ázsiában számos nagy templomkörzetet szenteltek neki. Indiai megfelelőjével, Avalókitésvarával ellentétben Kínában, Koreában, Thaiföldön, Japánban és Vietnámban leggyakrabban nőneműként ábrázolják, bár Japánban néha férfias vonásokkal rendelkezik.[1]

Japánban Kannon (観音) néven ismert, Vietnamban Quan Âm vagy Quan Thế Âm Bồ Tát néven; Koreában gyakran Kwan Sze-um Boszal néven.[2][3]

Kínában a jezsuita misszionáriusok a "kegyelem istennőjének" vagy az "irgalom istennőjének" nevezték el.[4]

Japánban

[szerkesztés]

Japánban a végtelen irgalom és könyörületesség megtestesítője, a dzsódo szekta tanai szerint Amida Buddha legfőbb segítője, „aki meghallja kiáltásunkat”, és a hithű halottak lelkét elkíséri a Tiszta Országba, vagyis a paradicsomba.

Japánban különösen a várandós asszonyok között népszerű. Leghíresebb ábrázolatai a 8. századi Kínából behozott és a narai Hórjúdzsi templom „Álmok csarnokában” álló szantálfa szobor, valamint a kiotói Szandzsúszangen-dó 1001 szobrocskája, az „ezerkarú Kannon”.

Lásd még

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Philippe Cornu: Dictionnaire encyclopédique du bouddhisme
  2. Kwan Seum Bosal OUR HOLY MOTHER
  3. Kuan (Kwan) Yin Goddess
  4. Yu, Chun-fang (2001). Kuan-yin, The Chinese Transformation of Avalokitesvara. New York: Columbia University Press. ISBN 0-231-12029-X.